A jógi a testre, mint a lélek hordozóeszközére tekint, ezért a legnagyobb tisztelettel és gondoskodással vigyáz rá. Igyekszik megérteni a különböző formák lényegi egységét, a minden életben közös alapelveket. E mentalitáshoz egyszerű vegetáriánus ételek fogyasztása szükséges, az energia, a test és az elme tisztaságának biztosításához.
Az emberi emésztőrendszer vegetáriánus étrenden működik legjobban. A vegetáriánusoknál alacsony a koleszterinszint, ritkább a szívprobléma. Köztük 40%-kal kevesebb a rákbeteg, és kisebb a valószínűsége, hogy ízületi gyulladás, elhízás, étrenddel összefüggő cukorbetegség, székrekedés, epekő vagy magas vérnyomás alakul ki náluk, ritkább az ételmérgezés is.
A húsevők és az emberek emésztőrendszere között szembeötlő különbségek vannak. Az emberi vékonybél 5,5-7 méter hosszú, többszöröre a húsevőkének. A húsevők vékonybele egyenes és sima, az emberé redőzött, hogy a legtöbb tápanyagot tudja kivonni a vegetáriánus ételekből.
Számos oka van, hogy valaki miért lesz vegetáriánus. A jógázók egyik legfontosabb elve az ahimszá, vagyis az erőszakmentesség. Mivel a rádzsa-jóga első jamája, a nemártás előírásait minden élőlénnyel szemben mindenkor be kell tartani. Az embertársaink iránti erőszakmentességet ki kell terjeszteni a környezetre is, ha meg akarjuk óvni a bolygónkat. Túl sok példáját láttuk már a féktelen erőszaknak.
A hústermelés rendkívül költséges és pazarló folyamat. Amikor hüvelyesekből és gabonából állati takarmányt állítanak elő, a fehérje 90%-a, az energiaérték 96%-a, továbbá az összes rost és szénhidrát elvész. A hús ára tükrözi is ezt a pazarlást.
A húsalapú táplálkozás jóval drágább, mint a vegetáriánus, és sokkal szegényebb tápanyagokban. A vegetáriánus variáció egészségesebb, táplálkozási szempontból kiegyensúlyozottabb.
A leölt állatok félelme és fájdalma szervezetünkbe jut húsevéskor, ez nehezíti saját érzelmeink uralását.
Évről évre Angliánál nagyobb területű őserdőt pusztítunk el, az állattenyésztéshez szükséges legelőterület növeléséhez.
Jelenleg mintegy 900 millió éhező ember van a világon. Minden második másodpercben meghal egy gyermek alultápláltság miatt. A fejlődő országokban évente közel 60 millió ember szenved éhhalált vagy hal meg éhezés miatti megbetegedésben. A szegényebb országokban az élelmiszert az állatokkal etetik meg, hogy húsukat eladhassák a gazdagabb országoknak. Ugyanakkor az úgynevezett fejlett országokban a túltápláltság miatt évente hatalmas összegeket költenek diétás termékekre. Földünk termőföldterületei korlátozottak. Nincs értelme húst termelni, hiszen egységnyi földterület sokkal több embert is eltudna tartani, ha nem takarmánytermelésre, hanem közvetlen emberi fogyasztásra szánt növények termelésére használnák.
5 hektárnyi szójaföld termése adná a legtöbb energiát, 30 ember élelmezésére lenne elég.
Ha 5 hektáron búzát termelnénk, akkor a megtermelt gabonából 12 embert tudnánk ellátni.
5 hektárny föld elég 5 ember táplálásához, ha az ott termelt kukoricát emberi fogyasztásra használnánk.
5 hektárnyi – két és fél futballpályányi földterület szükséges ahhoz, hogy megtermeljék az állatnak szükséges gabonát, amely egy fő húsevőt ellát.
Szerző: Hegedűs Zsolt (Sadhakayogi)
